Az inflációs cél iránti elkötelezettségét hangsúlyozva tett kísérletet a jegybank, hogy megállítsa a történelmi mélypontra süllyedt forint további gyengülését. De mit ígért pontosan Nagy Márton alelnök, és elég lesz-e arra, hogy szándékai szerint alakuljanak a monetáris kondíciók?
Fő üzenetek szintjén értékelte a gyenge forint és a megugró infláció következében előállt helyzetet Nagy Márton. Az MNB alelnöke egy részletesebb elemzést is közreadott, amit itt közlünk.
A jegybank mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az infláció a célon stabilizálódjon, és nem fél használni a rendelkezésére álló eszközöket - mondta Nagy Márton MNB-alelnök, aki azok után szólalt meg, hogy az infláció magasan a célsáv fölé, 4,7%-ra ugrott, az euró árfolyamát pedig a spekulatív befektetői stratégiák 340 fölé húzták. Áttekintjük, hol tartunk.
Az infláció márciusra visszatérhet a jegybanki toleranciasávba. A jegybank mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az infláció a célon stabilizálódjon. A legutóbbi swap-tenderek szándékosan és tudatosan csökkentették a swap állományt. Márciusig a jegybank ezzel az eszközzel reagál a piaci fejleményekre. Márciusban értékeli a jegybank alaposan az inflációs képet és akkor határozzák meg további lépések szükségességét. A jegybank nem fél használni a rendelkezésére álló eszközöket - mondta el Nagy Márton a Portfolionak. Az MNB alelnöke részletesen értékelte a fennálló helyzetet.
A következő öt-tíz évet a tartósan alacsony kamatok határozhatják meg, ez lesz az új norma – mondta a Budapest Economic Forumon tartott előadásában Nagy Márton. Az MNB alelnöke szerint teljesen megváltozott az infláció természete, ezt sokan „benézték” a világban az elmúlt években, a magyar jegybank viszont jól döntött, amikor óvatos volt.
A lakossági állampapírok banki értékesítése az államnak és a lakosságnak jól számszerűsíthető költségekkel jár: az állam a bankok részére forgalmazói jutalékot fizet, míg a háztartások számos különféle díjtétellel szembesülnek. Így amennyiben a háztartások állampapír-állományának 11 ezer milliárd forintra növelésében az elmúlt évekhez hasonló szerepet játszanak a bankok, az 2023-ig, közel 5 év alatt összesen 175 milliárd forint költséget jelenthet ezen két szereplőnek – amelyet egyéb, nehezebben becsülhető tételek tovább növelnek. Ennek fényében az államkincstári értékesítés előnyben részesítésével az állam és a háztartások jelentős költségeket takaríthatnak meg, ezért érdemes megfontolni a lakossági állampapírok forgalmazásának kizárólag állami értékesítési csatornákra való szűkítését is - írja Nagy Márton, az MNB alelnöke.
A lefelé mutató inflációs kockázatok erősödtek az utóbbi hónapokban - hangsúlyozta Nagy Márton MNB-alelnök a kamatdöntés utáni jegybanki háttérbeszélgetésen. A jegybanki illetékesek a délutáni fórumon sem adták annak jelét, hogy a gyenge forint ellentétes lenne a monetáris politikai célokkal. Az augusztusi inflációs adat szemlátomást megnyugtatta a jegybankot, és még a forint gyengülése mellett is biztonságban érzi a célját.
Ma kamatdöntő ülése után háttérbeszélgetést tart a Magyar Nemzeti Bank, melynek témája a monetáris politika aktuális kérdései.
A kamatokhoz nem nyúlt, a likviditási eszközével jelképesen szigorított a monetáris politikán az MNB. A második fél év eseményei döntik el, hogy az erősödő belső inflációs nyomás vagy a hűlő külső környezet hatása lesz-e nagyobb árakra. Minden döntési opció az asztalon van - mondta Nagy Márton alelnök.
A globális bankszektor egésze nem nyerte vissza a befektetők bizalmát, de Magyarország és a régiónk jól áll. Mégse kényelmesedhetnek el a magyar bankok: a hitelpenetrációnak duplázódnia, a szektornak konszolidálódnia kell, a drága termékeket el kell felejteni, radikálisan javítani kell a hatékonyságot és fokozni kell az innovációt, emellett zöld és családbarát működést kell kialakítani - határozta meg a szektor házi feladatait előadásában a Portfolio Hitelezés 2019 konferenciáján Nagy Márton, az MNB alelnöke.
A jelenlegi monetáris kondíciók normálisnak tekinthetők - mondta Nagy Márton a Portfolio-nak adott interjújában. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a jelenlegi bizonytalan környezetben nincs olyan jegybank, amely bármilyen hosszabb távú pálya mellett elköteleződne. Az MNB adatvezérelt üzemmódba kapcsolt, így a monetáris politika egyedi döntések sorozataként alakul a következő időszakban. Nagy szerint Magyarország egy "magas nyomású gazdaság", ahol a bérek gyors emelkedése a kis- és középvállalati szektor konszolidációjához fog vezetni. Az alelnök kitart amellett, hogy mindössze öt nagybankra és nagyobb árversenyre lenne szükség a pénzügyi szektorban. A lakossági állampapír-állomány duplázása a stabilitás növekedése mellett azért is előnyös lehet, mert a lakossági fogyasztás fékezése hozzájárulhat az inflációs cél eléréséhez.
A ma délutáni kamatdöntést követően 15 órától sajtótájékoztatót tart Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, amelyen Nagy Márton és Windisch László alelnökök is részt vesznek - olvasható a jegybank délelőtti meghívójában.
Segíti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikáját, hogy a Standard & Poor's felminősítette Magyarországot - szögezte le Nagy Márton, az MNB alelnöke közleményében, reagálva a hitelminősítő bejelentésére.
Nagy Márton, az MNB alelnöke egy bécsi konferencián elmondta, hogy amennyiben az éves adószűrt maginfláció eléri, illetve meghaladja a 3%-ot, az a jegybank számára elegendő bizonyíték lenne arra, hogy meg kell kezdeni a monetáris politika szigorítását - számolt be a hírről a Reuters. Nagy szerint ez már az idei első negyedévben bekövetkezhet, de először meg akarják várni, hogy valóban sor kerül-e rá. Ez elég erős üzenet az MNB részéről, hogy hamarosan nekivágnak a monetáris politika szigorításának.
Az elmúlt két-három évben jelentősen javult a magyar bankrendszer jövedelmezősége, és régiós összevetésben is a legjobbak között volt. A szint mellett azonban fontos a jövedelmezőség struktúrája is, ami már közel sem mutat ilyen pozitív képet. Régiós összevetésben is magas bevételi és kiadási oldal szaldójaként jön létre a jó eredményesség. Ez nemzetgazdasági szempontból nem megfelelő. A cseh bankrendszerre jellemző, sokkal kedvezőbb jövedelmi struktúra 51 százalékban a költségek tudatos lefaragásával és 49 százalékban a penetráció növelésével érhető el. Ezzel fenntartható lenne a mostani jövedelmezőség úgy, hogy közben a gazdasági szereplők szélesebb köre olcsóbban jutna pénzügyi szolgáltatáshoz.
A Magyar Nemzeti Bank kedden bejelentette, hogy a Monetáris Tanács döntése értelmében Magyarország tízszeresére, 31,5 tonnára emelte aranytartalékát, ez az arany megérkezett hazánkba. Ennek egy töredékét be is mutatták a keddi eseményen, ahol a hazai bankvezérek is felvonultak.
Lennének lehetőségei az államnak, hogy tovább ösztönözze a lakossági állampapírok vásárlását, kérdés csak az, hogy érdemes-e ennek az árát bevállalni. Nagy Márton múlt heti jelzése után könnyen lehet, hogy az állam nekifut a nagy feladatnak, hogy a készpénzben lévő megtakarítások egy részét átterelje a lakossági állampapírok piacára.
Kiaknázatlan lehetőség a magyar háztartások jelentős megtakarítás-állománya, jó lenne, ha a háztartásoknál lévő készpénznek csak a fele bekerülne lakossági állampapírba, azzal szinte teljesen önfinanszírozó lehetne a magyar állam, hiszen teljes egészében belföldi szereplők finanszíroznák - mondta a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Nagy Márton. Az MNB alelnöke kiemelte, hogy a jövőben mozgásteret jelent majd, hogy más jegybankokkal ellentétben nálunk csökkent a mérleg.
A lakosság pénzügyi megtakarítása több tényezőn keresztül is támogatja a gazdasági növekedést - mondta el Nagy Márton, az MNB alelnöke a HBLF rendezvényén. Előadásában rámutatott, hogy a magyar háztartások GDP-arányos nettó pénzügyi vagyona 2010 óta megduplázódott, és a következő években is magas marad a pénzügyi megtakarítás. Mindeközben mintegy 5700 milliárd forintra rúg a magyarországi készpénzállomány, ennek egy részéből növelni lehetne a lakosság állampapír- és részvényvásárlását.
A bankok előtt álló kihívásokról, a fix és a változó kamatokról, a magas készpénzállományról és a bankrendszer konszolidációjáról beszélgettek egymással magyar bankok vezetői az MKT Közgazdász-vándorgyűlésének mai napján. A beszélgetést Nagy Márton MNB-alelnök vezette. Épp ma jelentek meg a bankszektor friss profitadatai.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
